| Teszt | |
Alfa Romeo Mito 1.4 Turbo |
Nem találta fel a spanyolviaszt az Alfa Romeo, hiszen csak beállt a
retro kisautót kínálók egyre népesebb táborába. Abban azonban újítottak
az olaszok, hogy nem egy konkrét modellt, hanem az egész márka múltját
idézik fel így. Kezdjük rögtön a névvel, ami a milánói indulás és a
torinói megérkezést öleli át.
Ez idő alatt sok gyönyörű autót alkottak a gyárban, amelyek egy-egy eleme megtalálható az újdonság karosszériáján. A fanatikus rajongók a Giulietta SZ kupé vonásait vélhetik felfedezni a Mito orrán, aki azonban nem ennyire járatos az Alfa Romeo múltjában, annak nem marad más, mint egy pofás kisautó. Igaz, a kisportolt 8C Competizione vonalaiból egy duci kisiskolást csináltak.
Szerencsére a volán mögött semmi sem érződik a súlyfeleslegből, nagyon virgoncan mozog a kocsi, mind hossz, mind keresztirányban. Ehhez persze kell az 1,4 literes turbómotor is, aminek 155 lóerős teljesítménye senkit ne vezessen félre. A 113 lóerős literteljesítmény miatt azt hihetnénk, hogy egy, a végletekig kihegyezett motorral van dolgunk, de ez azért nem igaz. Már alacsony fordulatról is jól húz az erőforrás, és a gázreakció csak javul, ha dynamic állásba tesszük a váltókar előtt elhelyezett DNA kapcsolót.
Ilyenkor már akkor is ugrik az autó, ha csak fél centire nyomjuk le a gázpedált – az érzékenység azáltal nő, hogy ugyanakkora gázpedál-álláshoz nagyobb fojtószelep-nyitás is tartozik. Ez azonban ne érdekelje a sofőrt, aki ebben az üzemállapotban leginkább azzal van elfoglalva, hogy a következő fokozatot szúrja. A hatfokozatú, kézi kapcsolású váltó megvezetése jobb az átlagosnál, de az igazán sebes menetre nincs felkészítve.
Gyors gangolásnál a szinkrongyűrűk is hangos reccsenéssel tudatják a létezésüket, és a kapcsolási síkok határolása is lehetne jobb. Ám azért így is fényévekkel veri a mezőny legnagyobb részét a Mito. A hirtelen vett, tempós kanyarokban sem jön zavarba. Persze tolja az orrát, ahogy azt az elsőkerék-hajtású, orrnehéz felépítésű autók szokták, de a Q2 elektronikus differenciálzár miatt hamar nekikezdhetünk a gyorsításnak. Ilyenkor hajlamos fickándozni egy kicsit a kocsi hátulja, tehát csak akkor bomoljunk, ha elég széles a rendelkezésünkre álló aszfalt. Nekünk kell villámgyors és pontos ellenkormányzással összeszedni a Mitót: úgy tűnik, az elektronikus menetstabilizáló velünk együtt élvezi a tempós kanyarvételt, és nem akar közbeszólni.

Még ha elsőre nem is úgy látszik, ennek az autónak az igazi alfisták jelentik a célközönségét, akik bizony évente cserélik a kézifék-bowdent a fokozott használat miatt. A vezetési élmény tökéletes, a helykihasználás már kevésbé. Hátul olyanok utazzanak, akik nem félnek a bezártságtól, mert itt már nagyon kicsik az oldalablakok. Kisautókhoz mérten megfelelő az itt rendelkezésre álló hely, de nem különösen tágas. A csomagtartó mérete is jó. A legjobb elöl ülni, ott is a bal oldalon. Jó fogású sportkormányt markolhat, aki ide kerül, az ülések határozottan tartják a derekat kanyarokban, tehát a kormányt csak irányításra és nem kapaszkodásra kell használni. A kötelező ezüstszínű betétek a középkonzolon és a műszeregységben is megtalálhatók, éjszaka a vörös világítás csak fokozza az egyébként is sportos hangulatot.
Városban is egész jól lehet hasítani a legkisebb Alfával, igaz, jobban tesszük, ha nagy ívben elkerüljük az úthibákat és csatornafedeleket, mert a jó irányíthatóságot még a DNA kapcsoló normál állásában is feszes lengéscsillapítással valósították meg. Az is élményszámba megy, ha elszaladunk a közértbe egy liter tejért, csak nehogy a visszaúton összekeverjük a vásárolt portékákat. Márpedig aki megengedhet magának egy Mitót, nagyon sokat vásárolhat.
Ötmillió forint az alapár, amiért többek között három, egyszer használatos alkoholszondát is kapunk. Ennél mondjuk fontosabb az elektronikus menetstabilizáló, a hét légzsák és a fékbeavatkozással helyettesített önzáró differenciálmű. Felárért csupa érdekes holmikat vásárolhatunk, úgymint matricák, piros féknyergek, vagy sport hátsó lökhárító. Nem kevés pénzbe kerül, de a Mininél jóval olcsóbb.
Magával ragadó megjelenés, bizsergető vezetési élmény és kisautóktól megszokott használhatóság. Ez utóbbi, ami igazán a Mito felé billentheti a mérleg nyelvét, de az sem csalódik, aki vérbeli forró ferdehátúra vágyik.
 |
Megjelenés, úttartás, vezethetőség, erős motor, jó ülések.
|
|
 |
Magas ár, kilátás hátrafelé, kemény rugózás, beszállás hátra
|
Nagyon jól néz ki, tisztára olyan mint egy lekicsinyitett 8C Competizione.
Formájában és motorjában szerintem veri a Minit.