2008-11-25 , Írta: Papp Tibor
Címkék:	Seat , Leon , 2.0 , PD , TDI , autó , teszt

Az új Altea és a Toledo már sokkal többet sejtetett, de a két busz a precíz kormányzás és a feszes rugózás ellenére sem nyújtja száz százalékig a vérbô latin temperamentumot.

Vajon miért nem? A Leon most megadja a választ: bár ugyanazt a Golf-padlólemezt és -technikát használják, magasabbak és nehezebbek az optimálisnál. A Leon viszont ideális felépítésu, hiszen 9 centiméterrel laposabb platform-társainál. Ugyan nehéz megkülönböztetni tôlük, ám minden adottsága megvan ahhoz, hogy végre beteljesítse a Seat küldetését.

Az alacsonyabb építés érinti a kocsi belsô berendezését is: a székek mélyebbre kerültek, tehát a normál személyautókban megszokott testhelyzetben ülhetünk. A tetô ugyan alacsonyabbra került, de ez csak annyit tesz, hogy nincs fölöslegesen magasan. Hosszirányban is kényelmesen helyezkedhet el mindenki, az elsô ülések hosszú sínen mozognak, és hátul nagy a lábtér. A Leon a sportos felhangok ellenére az alsó középkategóriában elvárt tágasságot nyújtja, és csomagtartójának térfogata (340 l) is megfelel az átlagnak.

A Leon tehát a sportos autók körében szokásosnál kevesebb kompromisszummal vagy hátránnyal gyötri használóit, de azért akad néhány dolog, amiben elmarad a kizárólag funkcionálisan tervezett autóktól. Például a csomagtér nyílása kisebb, a rakodóperem pedig magasabban van az átlagnál, a széles tetôoszlopok pedig elöl és hátul is hatalmas teret takarnak el a vezetô szeme elôl. Az sem teljesen világos, hogy miért bun, ha egy ajtón kilincs van mindenesetre hátul a tetôoszlopba rejtették az ajtónyitót, az Alfa 156-oson látott módszerrel. A Seaté kissé szerencsétlen, mert egy kis résen át tudjuk ujjbeggyel megnyomni a nyitó lapkát. Ezekkel a hátrányokkal azonban együtt lehet élni, ahogy a szokatlan ablaktörlôvel is. A lapátok ugyanis a Leonnál a szélvédô két oldalán a tetôoszlopba simulnak, vagyis nyugalmi helyzetben függôlegesen állnak.

A kocsi külsejének, formájának kidolgozottságához képest kicsit elnagyoltabb a belsô világ. Igaz, a muszeregységet és a középkonzolt lendületes ívekkel rajzolták meg, sôt a muszerfal felszíne puha tapintású anyagból van, viszont a vezetô felé esô rész egy reménytelenül rideg, kemény, fémszínu muanyag betét. Ezen a nagy felületen viszonylag kis hely jut az audioegységnek és a (feláras) automata klíma kezelôegységének. A rádió nem valami könnyen kezelhetô, mert a hangerôgomb és a hangológombok kerültek a legmesszebb a vezetôtôl. A rádió kijelzôje alatt sorakozó gomboknak aszerint változik a funkciója, hogy éppen mit szeretnénk csinálni; hogy éppen mit állíthatunk az adott gombbal, azt a kijelzô írja ki fölé. Ennek megfelelôen menet közben mindig nézni kell, mi jelenik meg a kijelzôn, ami elvonja a figyelmet az útról.

Pedig a Leonnal érdemes az útra figyelni. A vezetô kellemesen vaskos, de kis átmérôju kormányt kapott, amelynek távolságát és magasságát is állíthatja. Az elsô ülések sportos oldaltartásúak, valóban hozzájárulnak az autózás élményéhez. Az élénk és pontos visszajelzést adó kormányzás és a szokványosnál picivel feszesebb rugózás paszszol a Seat-imázshoz, ahogyan a kétliteres TDI motor is. Ez a 140 lóerôs gép a kétliteres FSI-vel gyakorlatilag holtversenyben a legdrágább a Leon választékában, amelyet alapáron hatfokozatú kézi váltóval adnak. A 16 szelepes PD TDI-t már ismerjük, viszont a Leon vékonyabb hangszigetelésén keresztül hallgatva meglehetôsen erôs a hangja, különösen 120-130-as utazótempótól.

Ettôl aztán a hosszú autópályázást meg lehet unni, viszont a gyorsítás, a kanyargós úton való autózás valóban élmény a Leonnal. A váltó jól kezelhetô, határozott vezetésu, és nem akadozik, surubb osztásával ideális a sportos kapcsolgatáshoz. Ráadásul a dízel nemcsak rugalmasságból vizsgázik jól, de állóstartos gyorsításból is: a 9,3 másodperc alatti százas sprint remek érték, ezzel a Leon leiskolázza az Alteát is, a Toledóról nem is beszélve. A kompakt Seat fékjei jól adagolhatók és kifejezetten hatékonyak, viszont a kocsiba alapáron csak ABS-t szerelnek, az ESP feláras.

A Leon valóban hiánytalanul azt nyújtja, amit várunk tôle, pláne az erôs TDI motorral bár tulajdonképpen ha valakinek a puszta funkcionalitására van szüksége, vagy beleszeret a formájába, nem bun megvenni egy gyengébb motorral sem. Semleges, spontán és stabil kanyarvételi tulajdonságai, remek fékjei, a jó váltó az erôs dízelmotorral végre azt a kombinációt adja, ami az autós ember szívére is tud hatni.

A néha túlzottan erôs zaj és az itt-ott vitatható anyagminôség ellenére szerethetô autó, amely bár a VW Golf technikájára épül mégsem egy 5,2 milliós spanyol Golf-pótlék, hanem igazi Seat.