| Teszt | |
Seat Cordoba 1.6 aut. Stella |
A kisautók között igazi ritkaság az automatikus váltóval szerelt kivitel.
A Seat Cordoba automatic egy ilyen fehér holló.
A Cordoba utastere legfeljebb átlagos, a csomagtere hatalmas, de a pakolónyílása szuk. A várhatóan kis gyártási darabszám miatt a Cordobához nem fejlesztettek ki saját automatát, ezért az 1,6 literes, 100 lóerôs motorral szerelt kocsiba a Golféval szinte megegyezô hajtásláncot szerelik.
A farkaséhes motor és az alapváltozat 3,2 milliós ára kétségessé teszi az automata Cordoba széles köru elterjedését. Megvan az elképzelésünk a szóba jöhetô vevôkörrôl, kérdés, hányan vannak.
A Golffal való hasonlóságnak köszönhetôen a P hidraulikus kuplungos, O négyfokozatú automata rendkívül finoman kapcsol, a motor meglehetôsen csendes, és mivel a kocsiszekrény merev, kárpitzörgés sem rontja az utazási komfortot. Sajnos a beltéri muanyagok kemények, és ez ordít is róluk. Az elektronikus kezelôszervekkel megáldott, LCD-kijelzôs szellôzôrendszernél körülményesebbet ma nem ismerünk. Az apró nyomógombokra és a nehezen kivehetô piktogramokra való koncentrálás közben bármi megtörténhet. A legrosszabb is.
A Seat reklámjai dinamikus autózást ígérnek, ezért a sofôr elsô dolga padlóig nyomni a gázt. És valóban, ha kihalásszuk a rosszul szabott szônyeget a pedál alól, a kocsi figyelemre méltó dinamizmussal sprintel a forgalomban. Mi fôként városban használtuk a kocsit, és így még a pesszimista gyári specifikációt is túlléptük a 11,7 literes eredménnyel