| Teszt | |
Honda Civic Aero deck 1.5 Lsi |
Bár más márkák hívei nyilván utálnak ilyet hallani, kénytelenek lenyelni: a Honda nem csupán egy fiú a szomszéd házból.
A Honda az, ami a többi lenni szeretne, ha volna szíve és lelke hozzá. A Honda által alkalmazott technika különlegesen igényes, s az utóbbi évek modelljeinek köszönhetôen a cég sikerrel alakította ki önálló design-arculatát is.
A Civic Aero deck viszont még nem a fejlesztés legfrissebb hajtása: a C oszlopig gyakorlatilag megegyezik az ötajtóssal. A kombi sem kapta meg a három- és négyajtós mutatósabb elsô lámpáit, ezért a külseje visszafogott. Kombisága ellenére a Civic vonalvezetése lendületes, sportos maradt, és semmit nem veszített élénk egyéniségébôl és eleganciájából.
Az utastér bemutatásától ezúttal eltekintünk. Nem mintha méltatlan lenne rá, de a Civic belterének könnyen és precízen muködô kezelôszerveit és a jó ergonómiát már évek óta örömmel fogadjuk a Hondákban.
Annál érdekesebb a csomagtér: a szépen kárpitozott tér 415 literes, mindkét oldalában egy-egy rekeszt képeztek ki. Mivel a kalaptartó csak egy kihúzható roló, a hangszórók a tetôkárpitban kaptak helyet: itt a sérülésnek is sokkal kevésbé vannak kitéve. Az osztva dönthetô hátsó támlák révén az övvonalig számítva is 825 literesre bôvíthetô a poggyásztér, s a szintén szériában felszerelt tetôcsomagtartósínekre is kerülhet még 70 kilogrammnyi rakomány. Semmi kétség, a tervezôk még itt, a semmi határvidékén is képesek új területek meghódítására.
A tesztre kapott Civic fénypontja azonban egyértelmuen a motor volt. Az 1,5 literes VTEC 2 motor a Honda legkisebb VTEC-technikával (változó szívószelep-vezérléssel) szerelt gépe, a korábbi VTEC-E továbbfejlesztett változata. Azon ritka motorok közé tartozik, amelyek a dízelek takarékosságát a benzinesek robbanékonyságával kombinálják már amennyire egy másfél literes lökettérfogatú benzinestôl ez egyáltalán lehetséges. A Civic motorja azért nagyszeru választás, mert a gazdaságos vezetési stílust szinte ráerôlteti az emberre, miközben a megnyugtató tartalékokról sem kell lemondani. Ha az ember finoman kezeli a gázpedált és ügyesen választja meg a fokozatokat, szinte állandóan ég a muszerfalon a zöld ECONO felirat. Ekkor a motor szegénykeverékes üzemmódban dolgozik, és nagyon keveset fogyaszt. Próbára is tettük a motort: azonos útvonalon elôször tojással a jobb lábunk alattvezettünk, másodszor viszont hajtottunk, ahogy a csövön kifért. A másfél órás elsô részidôbôl a nagy sietséggel csupán negyedórát sikerült lefaragnunk, benzinszámlánk azonban ezerkétszáz forinttal volt több.
A Civic természete a megfontolt vezetô vérmérsékletéhez áll közelebb, de nem csak neki megfontolandó vétel. Mindenki jól jár vele, aki egy kombiautóban is az egyéniséget keresi.