| Teszt | |
Honda Civic 1.8 Sport |
Te jó ég, mennyibe kerül ez az autó? szakadt ki a kérdés szüloanyámból rögtön abban a pillanatban, amint helyet foglalt a jobb első ülésen.
Nekem ennél nem kell több bizonyíték arra, hogy az új Civic belsejének tervezői jó munkát végeztek, hiszen még jól emlékszem, amikor az ötméteres, full extrás Mercedes limuzinról csak annyit kérdezett, hogy ez meg hogy fér be egy normális garázsba ami azért nem a feltétlen tetszésnyilvánítás legbiztosabb jele.
Szóval a Civic nem akármi. Utastere a messzeségbol felénk meredo, semmiben lebego, valószínutlen megvilágítású muszerfalnak köszönhetoen nem csupán olyan, mint egy urhajóé. A kategóriában eddig sehol (tehát a Mercedesnél vagy az Audinál sem) láttam még ilyen különleges megoldásokat, ennyi fényes, jó minoségu kárpitot egy helyen és ennyi odafigyelést a részletekre. Csak azért például, hogy a vezeto elott szimmetrikusan helyezkedjenek el a kezeloszervek, a bal oldalra egy teljesen egyedi, kör alakú légbefúvót terveztek, ahelyett hogy adottnak vették volna a középre és a jobb oldalra beépített rostélyokat.
Persze ez csak egy a sok, végletekig kidolgozott finom részlet közül, az én személyes kedvencem például a kormánykerék, amelynek filigrán, mégis tekintélyes vázát, aprólékos kidolgozását és kiváló bevonatait biztosan szívesen látnák a legtöbb európai márkánál is. Hogy ebbol a lelkesedésbol mennyi szól a pillanatnak, és mennyi maradna meg a használat elso évének végére is, arról fogalmam sincs, de a digitális sebességméro két oldalán elhelyezett diódasor (az egyik a fordulatszámról, a másik a fogyasztásról tájékoztat, de mindketto kínai karácsonyfaégokre emlékeztet) azért into jel, bár van, aki épp az ilyen japános csecsebecséktol érzi magát a gép igazi urának. Úgy kell neki!
Vajon mi az oka, hogy senki nem kiált Alfa Romeót az új Civic láttán, amikor a Honda is lefelejtette a két hátsó ajtó kilincsét? Az, hogy fel sem tunik. Ez a mostani formaterv annyira sokkoló, hogy az ember elsore nem is tudja, hova nézzen. A szokatlanul befejezodo hátfal, az egybefüggo fényszórósor vagy a gombócformát tovább hangsúlyozó külso tükrök mind a japánok formai merészségét dicsérik, az persze kérdés, hogy mennyire lesz odáig érte a vásárlóközönség. Remélhetoleg nekik nem az ilyenek lesznek az autók 2000-bentípusú tanulmányautók ugranak be a 80-as évekbol az új Civic láttán, mint nekem.
A kevéssé konszolidált formának egy valódi hátránya van: a vaskos és erosen eloredolo C-oszlop miatt a Civicbol igen nehéz kilátni hátra, a dupla hátsó ablak pedig még megnehezíti a tolatást. Pedig az autó hosszában és magasságában is több mint három centivel kisebb, elodjénél, csupán szélessége nott valamivel. Belül ennek ellenére is ugyanolyan hatalmas hely fogad, mint az elodben. A csomagtartó is jóval a kategória átlaga fölött teljesít a maga 156 literjével, ráadásul a Civic is megkapta a Jazzben bemutatott, és rengeteget dicsért felhajtható ülolapot, amitol a nagy tér igazán jól kihasználható. Aki tehát ebben az autóban nem fér el rendesen, az menjen távolsági busszal!
Az egyelore egyetlen benzinesrol (a 83 lovas 1,4-es év közepén érkezik) a Honda az mondja, hogy a kétliteresek teljesítményét nyújtja az 1,6-osok étvágyával. Nos, ha utóbbi csak a gyári fogyasztási értékek nyelvén állja is meg a helyét (a teszt során inkább 8 és 9 liter között evett a Civic), annyi biztos, hogy aki ezt a motort kipróbálja, nem fogja érteni, hogy miért van még szükség kétliteresekre. Ugyan alacsony fordulaton nem mutat semmi különöset, amint feljebb kúszik a mutató, megjön az ereje, és szokatlanul széles tartományban húz. A nagy fordulatnak persze hátránya is van, az utastérben több a motorhang a kelleténél, és ehhez autópályán még a szélzaj is csatlakozik a Civic nem a legcsendesebb kompakt.
És nem is a legsportosabb. Bár a potens motoron és a mesés hatfokozatú kézi váltón nem múlik, a Honda új kompaktja ebben a formájában nem könyörög a száguldásért, ahhoz nem elég közvetlen a kormánya, és nem elég feszes a futómuve. A nevében szereplo Sport pedig valóban csak egy felszereltség, nem külön modellt jelöl.
A felára 341 ezer forint, és ezzel a teljes ár vészesen megközelíti az ötmilliót. S bár a felszereltség teljes, elsore én sem tudok mást mondani: Te jó ég, mennyibe kerül ez az autó?
 |
A Civic egyénisége, az, hogy a Honda bevállalta. A merész külsõ, a makulátlan minõségû és hibátlan berendezésû belsõ tér, amelyben az utasoknak és a csomagoknak is bõven jut hely, a hiánytalan felszereltség. A pörgõs motor, a pazar váltó, az autó mûszaki tökéletessége.
|
|
 |
Ha a mûszerfalon egy olyan gombot is elhelyeznek, amellyel alkalomadtán hétköznapibb megjelenésûvé tehetõ az autó. Ha kevesebb motor és szélzaj jutott volna be az utastérbe, ha jobban ki lehetne látni belõle, és ha nem 4,5 millió lenne a kocsi alapára.
|