| Teszt | |
Honda Civic 1.6 ES |
Az alsó középkategória mezonyére a Honda Civic új négyajtós verziója jóval nagyobb veszélyt jelent, mint korábban.
A japán márka eddig leginkább azokra a vevokre számíthatott, akik a sportosságot elobbre helyezték a praktikus értékeknél és a komfortnál. Most megfordult az értékrend, és szélesebb réteget vettek célba, de ezzel talán egy kis csalódást okoznak a régi Civic-híveknek.
Az új Civic nem olcsó. Már az 1,4 literes induló változat is 4 millió forintba kerül, az 1.6 LS pedig 4,5 millióba, ha pedig az elegáns ES kivitelt választjuk, elérjük az 5,3 milliós összeget. Ezért a japán autókat sújtó magasabb vám okolható, ugyanakkor egy japán kocsinál nem hátrány, ha tényleg Japánban készül. Az alapfelszereltség gazdag, megtalálható benne az ABS és az elektronikus fékeroelosztó, a két elso légzsák és az elektromos kormányszervo, az összes üléshez hárompontos öv és fejtámasz jár. A gyermekülések rögzítéséhez Isofix-csatlakozókat építenek be. A tesztelt és egyben legdrágább 1.6 ES csúcskivitelt a fentieken kívül könynyufém kerekekkel, adaptív oldallégzsákokkal, gyári riasztóval, automatikus homérséklet-szabályozással és légkondicionálóval adják.
A Civic megtartotta közvetlen elodjének a tengelytávolságát, ami több mint 2,6 méter, tehát nagynak számít ebben a kategóriában. Újdonság viszont, hogy ez érezheto is az utastér hosszúságán: hátul most jóval nagyobb a lábtér. Az autó magassága is nott, az öt centiméternyi többlettel még a napfénytetos ES változatban is van elég hely a fejnek.
A négyajtós karosszériaforma megfelel a hazai családi szokásoknak, azzal viszont számolni kell, hogy a 450 literes csomagtér nyílásán nem férnek be terjedelmesebb tárgyak. A hátul szánkázó apróbb dolgok megfékezésére jópofa megoldás született: egy tépozáras hurkával szoríthatók a sarokba.
A Civic helykínálatának javulása elsosorban az orr rövidülésének köszönheto, ehhez viszont számos ponton módosítani kellett a konstrukciós elveket. Az elso futómu már nem kettos keresztlengokaros, hanem McPherson-rendszeru, és a P kormányzás geometriája O is új. Hátul kettos kereszt- és egy hosszlengokart alkalmaznak. Az új felfüggesztések geometriája olyan, hogy a Civic kanyarvételi tulajdonságai a tapasztalatlanabb kezekben is jóindulatúak maradnak. Ha provokáljuk, viszonylag hamar alulkormányozottá válik, ami zavarhatja majd a sportosság híveit. A villanymotoros kormányszervo szabályzása nagyon finoman muködik, jól veszi figyelembe a sebesség változását, és a kis kormányero ellenére megfelelo visszajelzést ad. A rugózás kétarcú: apró egyenetlenségeken áthaladva határozottan, a nagyobbaknál viszont jóval lágyabban csillapodnak a lengések. A remek váltóval párosított 1,6-os motor 110 lóeros, tehát valamivel gyengébb, mint az elozo Civic 1,6 literes motorja, igaz, a hozzá tartozó fordulatszámot is 6000/perc alá csökkentették. Ez is jelzi, hogy a nyomatékot tartották fontosabbnak a tervezok (itt 9 Nm a növekedés), és a VTEC-II változó szelepvezérlés váltása is alig érzékelheto. Az új hangolás alapvetoen változtatta meg a motor karakterét: hihetetlenül kis fordulatszámon is vibrációmentesen húz, szinte turbódízelesen reagál az alsó tartományban való gázadásra csak gyorsabban. Nulláról százra is jobban gyorsul az autó, mint az elodje, ezt az idot az alul jelentkezo nagyobb nyomatéknak köszönheti. A 10 másodpercen belüli érték igen jó a kategóriában.
Az új négyajtós Civic kevésbé motor- és futómucentrikus, a kényelem került a középpontba: az elso ülések formája klasszisokkal jobb lett, a rugózási komfort szintén. A tágasságra nem lehet panasz, talán a hátsó ülések tömése lehetne egy kicsit vaskosabb. Országúti sebességig az utastér rendkívül halk, ha kihasználjuk, hogy a motor magasabb fokozatban is terhelheto. Autópályán már romlik a zajkomfort, a menetzajok felerosödnek, bár az autó még így is hozza a kategória átlagát.
A Honda különös gondot fordított a kocsiszekrény kidolgozására. Az egyes karosszériarések drasztikusan csökkentek, az ajtóknál például 5,5-rol 3,5 mm-re, az elso lámpák, a lökhárító és a hutomaszk körüli hézagok pedig 0,53 mm között vannak, így rendkívül jó a minoségi benyomás. Az utastér anyagai lényegesen javultak.
Miután a négyajtós Civic tulajdonosa beletörôdött a borsos vételárba, már semmi kellemetlen nem vár rá. A szervizperiódus viszonylag nagy, 20 ezer kilométer. A fogyasztás országúton könnyen 6 liter/100 km körül tartható, de városban 910 l/100 km-re is felszökhet, ha a vezetési stílus túlzottan sportos.